#fb ezegy ilyen szentimentalis enblog lesz. kurvara elottem van amikor kicsit tobb mint harom eve kileptem a stansted kijaratan, leultem arra a giganagy gurulos borondomre, amit holnap ujra telefogok pakolni, es csak neztem bele a kodbe meg az esobe, mert nem voltam meg keszen, hogy felszalljak a londoni vonatra es elinduljak bele az uj eletembe. tisztan emlekszem, hogy elotte, amikor a gep eppen felszallt a sarmelleki kifutopalyan, bamultam ki az ablakon, es probaltam felfogni azt, hogy “mostantol minden mas lesz”, de nem ment. nem is baj amugy, mert igy utolag azt mondom, hogy egyaltalan nem olyan mindent a sarkabol kifordito valtozas, ha az ember masik orszagba koltozik. jo, persze minden mas lett, mint volt, de ez olyan termeszetesseggel tortenik, mint minden valtozas az ember eleteben.

harom ev alatt kurvara megszerettem londont, pedig nem london miatt jottem ide, hanem csak hogy ne magyarorszagon eljek, sot, nem is jartam elotte itt soha, nem tudtam rola semmit. de akarki akarmit mond, ez egy kibaszott jo varos, az egyik legjobb ezen a kontinensen. nagyon sok sztereotipia el az emberekben errol a helyrol, es szerintem a legtobb azokbol a sztorikbol taplalkozik, amikor magyar fiuk es lanyok kijonnek ide pultosnak, bebiszitternek meg pizzafutarnak (:DDD) par honapra penzt keresni, kicsit elvezik, de meginkabb utaljak az egeszet, mert minden angol segghulye es geci, a nok rondak, a kaja szar, sok a cigany es a neger, folyton esik az eso, minden iszonyu draga, es nagyon hianyzik a turorudi, az erospista meg a rantotthus. nyilvan ezekkel nem erdemes foglalkozni egy pillanatig se, es aki ez alapjan probal kepet alkotni maganak errol a helyrol, az hulye.

londonban en sokkal jobban otthon ereztem magam, mint budapesten barmikor, pedig kozben idegen voltam itt. igazabol 30 evesen tudtam csak eloszor megtapasztalni, hogy milyen az amikor az ember szereti azt a helyet ahol el, amikor ragaszkodik hozza, sajatjanak erzi, szeret kimenni az utcara, szeret hazaerkezni a repterre ide, vagy amikor este zotykolodik hazafele a district lineon es bamul kifele a chiswicki haztetokre es semmi mas nem jut az eszebe, minthogy “gecijo ez a varos basszameg, gecijo itt lenni”.

igazabol arrol akartam irni, hogy mi minden tortent harom ev alatt, de csak ez az egyetlen erdekes adat jut eszembe, hogy legalabb nyolcszor lattam a teljes jobaratokat, mert az E4on mindennap leadnak ket reszt, es amikor vege, azonnal ujrakezdik, es raadasul pont olyan idopontban van, amikor az ember hazaer munkabol. nemtom, london rengeteg fele modon volt hatassal ram, es valtoztatta meg a gondolkodasom, azt ahogy latom a vilagot, es talan meg a szemelyisegem is, de igazabol nincs kedvem ezekrol irni. mindenesetre kurvara fog hianyozni, fuggetlenul attol, hogy egy legalabb ennyire jo helyre koltozom, es mar alig varom.