boleynanna:

Muszáj megörökítenem a sztorit, mert már így is kezd homályba veszni egy csomó részlet. Szóval történt egyszer, hogy jonsdottir elhívott egy belföldi weekendre a kis barátaival, és mivel szeretem jonsdottirt, és akkoriban még bíztam benne, csatlakoztam hozzájuk. Van egy csapda, amibe a mai napig folyton beleesek: általában alábecsülöm hogy mennyire lehet hülye egy ember, ezért ha a küszöböt érinti, átteszem a fasza cinikus gyerek blokkba. Szóval ott volt ez a Gergely is, aki már odafelé azzal szórakoztatott, hogy megtanította mi jó és mi rossz: lenvászon jó - műanyag rossz, analóg jó - digitális rossz, na meg ilyenek, látjátok a vonalat gondolom. Mivel én akkor se néztem ki annak a tarisznyás bülcsésznek + a csávó egy elég jófej gyerek legjobb haverja volt, kézenfekvőnek tűnt, hogy ironizál.
Még sokat tudnék mesélni az előzményekről, de nem bírom tovább, bele kell vágnom a közepébe: rajtunk kívül persze mindenki párocska volt, és egyedül maradtunk valahogy este a tűz mellett, és elkezdtünk pálinkázni, na és akkor bemondott valami olyat, hogy neki még eddig csak egy lányra indultak meg az előfolyadékjai, az is évekkel ezelőtt és hát én lennék a második. Tényleg egy idióta vagyok, és azt képzeltem, hogy biztos csak félreértettem valamit, és ez valami kedves bók akart lenni, és közben meg amúgyis volt még a pálinkából, szóval hallgattam tovább, hogy a csajával válságban a kapcsolatuk meg ezek. Na a lényeg, hogy ezekben a romantikus percekben egyszercsak elkezdtünk smárolni, de az valahogy észhez is térített és hagyni akartam már a faszba az egészet, szóval mondtam, hogy hu rosszul vagyok, inkább elmennék aludni. Lelkesen mondta, hogy oké oké és terelgetett a jonsdottirékkal közös szobánkba, ahol ők már összetolták az összes ágyat, hogy jobban elférjünk (??!!)
Szóval ahogy az várható volt, hiába feküdtem mint egy fasz és néha mormoltam magamban, hogy én már aludnék, meg tologattam a kezét elfele, nem ment át teljesen az üzenet. Itt kell bevalljam, hogy volt már, hogy azért szoptam, hogy végre alhassak, DE ez nem az az este volt - mindazonáltal úgy ítéltem meg, hogy leggyorsabban úgy leszek túl ezen az egészen, ha hagyom hogy azt csináljon magával amit akar, és másnap hazahúzhatok végre a faszba. Tehát továbbra is feküdtem mint egy darab bot, nála meg mentek a dolgok a maguk útján, amikor hirtelen bemondja, hogy “upsz, bocsi, van nálad zsepi?” “-??” “ja ez nem AZ, CSAK AZ ELŐFOLYADÉKJAIM!” - hát ekkor horkant fel először jonsdottir. Aztán még volt valami alsónadrágcserélős jelenet, “hogy nehogy kibucskázzon belőle a fütyim”, de úgy emlékszem, nagyjából nyugodtan telt utána az éjszaka.
A másnapot már tényleg nem részletezem, úgy indult a nap, hogy “az előző barátnőmet is Annának hívták!” - és úgy végződött, hogy a saját ágyamban aludtam, nyugodtan, és kikapcsolva maradt telefonom.

Egyébként azóta felnőttem.

unheimlich:

hogy ha a boltban az eladó nem tud visszaadni, akkor ő kérjen bocsánatot a kellemetlenségért, és ne éreztesse szóbeli vagy metakommunikációval, hogy a vevő a hibás.

A rendszerváltás környékén talán még hihettünk abban, hogy az ilyen és hasonló problémákat majd orvosolja a piac, de az elmúlt két évtized bebizonyította, hogy központilag kell fellépni, különben a bolti eladók soha nem fognak emberséget tanulni.

van (volt?) egy cba a bajcsin a toldival szemben, ami a felujitas elott ugy nezett ki, hogy a penztarosok ilyen teljesen zart bodeban ultek, mint egy kis trafik, amin csak egy nagyon pici luk volt, ahol a tranzakciot bonyolitani lehetett. a kis bodekban ilyen fekete fogu mosdatlan penztarosnok ultek, akik maximalisan leszartak a vevoket, vegig egymassal trecseltek atuvoltozve az egyik dobozbol a masikba, es az egyetlen dolog, amit ki lehetett beloluk csalni egy jo rekedt hangon eluvoltott NINCS KISEBB??!?!#% volt. de akkoris, ha otszazassal fizetett az ember.

(via tebege)